„Hogyan élhetnénk keresztségünket anélkül, hogy Máriára tekintenénk?”–II. Szt. János Pál. Ez egy igazán jó kérdés melyet a szentéletű pápa feltett, hogy mindannyian saját magunkban válaszoljunk rá. Október itt kopogtat az ajtóink előtt akár akarjuk akár nem, a többi csak rajtunk áll, hogy beengedjük e vagy sem. Itt áll előttünk egy teljes hónap, hogy Máriára tekintsünk micsoda gondviselés ez… Az Egyház arra buzdít minket, hogy egy teljes hónapon keresztül nap, mint nap közösségben vagy akár egyedül a Boldogságos Szűz Máriához imádkozzunk, ezért most kicsit vizsgáljuk meg a Rózsafüzér kialakulásának a fontosabb eseményeit először az etimológiai háttért s aztán a történeti hátteret és ezután kitérünk Mária hét fájdalmának az imádságára is. 

A rózsafüzér a latin rosarium szóból ered melynek jelentése olvasó, szentolvasó, korona. Elsősorban amit elmondhatunk róla, hogy segédeszközként szolgál imádságok számolására és tagolására. A hagyomány szerint mai nevét onnan kapta, hogy az első rózsafüzéreket Szt. Domonkos rózsaszirmokból készítette. Napjainkban a legismertebb formái fából, gyöngyházból, fémből készült füzérek kezdetén keresztel ellátva. A Nyugati középkor jámborságában folyamatosan alakult ki a zsolozsma népszerű helyettesítéseként. Az első időkben szerzetesek és remeték használták ismétlődő imádságok számolására. A hagyomány egy másik nézőpontja szerint a rózsafüzért az örmény keresztények használták először nagy valószínűséggel a Jézus imádság ismételgetésére. Heinrich von Kalkar OChart nevét azért kell megemlítenünk, mert ő alakította úgy a rózsafüzért, hogy mindent 10 Üdvözlégy elé Miatyánkot tett. Mindenképp a rózsafüzér elterjedéséért a ciszterciek és a domonkos szerzetesek tettek sokat. Szt. Domonkos az albigensek ellen segítséget kért a Szűzanyától, aki mint új és hathatós fegyvert adott át neki a ma használatos rózsafűzért. 14. századi feljegyzések szerint először domonkos apácák és karthauziak kapcsoltak a rózsafüzérhez titkokat és elmélkedéseket mely abból állt, hogy a 10 Üdvözlégy előtt felidéztetek egy–egy eseményeket Jézus és Mária életéből. Az Egyház berkein belül a rózsafüzér teljes elterjedésére 1550. után került sor mely a hozzá tett búcsúknak volt köszönhető. Az idő múlásával a szerzetesrendek sajátos rózsafüzérük alakult ki s itt kiemelném a szervitákat, akik Mária hét örömének és Mária hét fájdalmának imáit végzik, és ennek megfelelően 10 helyet 7–szemű rózsafüzérrel.[1]

„Pálos örökségünk”–ben a Nagyváradi Premontrei Széktemplomban található a Sasvári Boldogasszony kegykép, amely előtt minden hónap első szombatján Mária hét fájdalmának a rózsafüzérét imádkozzuk. Ezért most szeretnék erre is kitérni, mert ilyen ajándék mellett kötelességemnek érzem, hogy erről is beszéljünk. Először is Mária életének 7 eseményéről van szó ezek a következők: 1. Jézus körülmetélése, 2. menekülés Egyiptomba, 3. a 12 éves Jézus keresése, 4. találkozás a kereszthordozó Jézussal, 5. megfeszítés, 6. levétel a keresztről, 7. sírba tétel. Tisztelete Keleten már a 4.ik században megtalálható Nyugaton kicsit később a 9.ik században jelenik meg. A Szűzanya fájdalmainak kultuszát részben az evangélium alapozza meg, részben az ősi hagyományokra megy vissza. Mária szeretetből osztozott Fia szenvedéseiben, végigkísérte keresztre feszítését, részt vállalt áldozatában. Az ikonográfiában első ábrázolásai a 15-ik század közepén jelentek meg Mária hét örömével párhuzamosan.[2]

            Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a Rózsafüzér egy fegyver, egy olyan fegyver, amit Máriától kaptunk azért, hogy a gonosz támadásai és kísértései ellen védekezni tudjunk. S, hogy ehhez mi szükséges? Véleményem szerint hit és buzgóság. Láthattuk, hogy Égi édesanyánk a történelem folyamán szentéletű embereket adott ahhoz, hogy a Rózsafüzér imádság elterjedhessen ilyen volt Szt. Domonkos is. Íme, itt lesz nekünk egy hónap, hogy a szentek buzgóságával mi is a Rózsafüzért imádkozzuk s ez által, még közelebb kerülhetünk a mi Boldogságos Szűz Máriánkhoz és általa a mi Mennyei Atyánkhoz. „Egyetlen vagy az asszonyok között, aki Anya és Szűz vagy Krisztus Anyja és Krisztus Szüze. A föld szépsége és ragyogása vagy Te, Szent Szűz, a szent Egyház példaképe! Istenanya, általad, egy asszony által van az élet és a halál megszentelve!” Ámen.–Szent Ágoston.

Fr. Olivér–o.praem.

[1] Vö. Dr.Diós István(szerk), Art:   Rózsafüzér, in.Magyar Katolikus Lexikon. SziT, Bp 2010.

[2] Vö. Dr.Diós István(szerk), Art:   Mária hét fájdalma, in.Magyar Katolikus Lexikon. SziT, Bp 2010.